Szokásaink - Hogyan dolgozhatnak értünk, és nem ellenünk?

A szokások kialakulása szoros összefüggésben áll az agy energiagazdálkodási mechanizmusaival. Az agy, mint bonyolult, de rendkívül energiaigényes szerv, folyamatosan törekszik arra, hogy hatékonyabban működjön, és energiát takarítson meg. Ezért a szokások – azok a tevékenységek, amelyek ismétlődnek, és szinte automatikusan zajlanak – olyan mechanizmusokat alkotnak, amelyek segítenek csökkenteni az agy számára szükséges mentális erőfeszítést. Ha valami szokássá válik, akkor az agynak nem kell újra és újra gondolkodnia a döntéseken vagy a viselkedésen, így az energiatakarékos módon, automatikusan végrehajthatóvá válik.

Hogyan alakulnak ki a szokások?

1. Környezet és ismétlés: A szokások nagy része ismétlődő környezetben, rutinszerű cselekvésekből alakul ki. Ahogy egyre többet végez az agy egy bizonyos feladatot, az agy szorosabb kapcsolatot alakít ki a cselekvés és a környezeti jelek között, így a cselekvés automatikussá válik.

2. Cselekvés – Érzelem – Jutalom: Az agy számára fontos, hogy a szokások jutalmazottak legyenek, mivel a pozitív megerősítések erősítik meg az agy szokásra való hajlamát. Ez az élmény erősíti a cselekvést, így a szokások még inkább beépülnek.
   
   

Miért jó, hogy gondolataink, cselekedeteink szokásokká alakulnak?

1. Energiamegtakarítás: A szokások lehetővé teszik, hogy az agy ne pazarolja energiáját olyan feladatokra, amelyeket már egyszer megtanultunk. Így az automatikusan végrehajtott tevékenységek révén több energiát tudunk szánni a komplexebb gondolkodási feladatokra.

2. Mentális teher csökkentése: A rutinok segítenek csökkenteni a döntési fáradtságot, mivel a napi szokások csökkentik a folyamatosan meghozandó döntések számát. Ez különösen előnyös lehet azokban a helyzetekben, amikor a mentális kapacitásunk már más feladatokra koncentrál.

3. Produktivitás és hatékonyság: A szokások elősegíthetik a produktivitást, mivel egy-egy jól kialakított szokás rendszeres és hatékony végrehajtásra ösztönözhet, anélkül, hogy az agynak erőfeszítéseket kellene tennie minden egyes alkalommal.

4. Időmegtakarítás: Az automatikusan elvégzett feladatok, mint például a reggeli rutin, lehetővé teszik számunkra, hogy gyorsabban és kevesebb figyelmet igénylő módon végezzük el azokat.
   
   

És mikor/hogyan válhat ez számunkra akadállyá, korláttá?

1. Rögzülés és változás iránti ellenállás: A szokások erősen rögzülhetnek, és emiatt nehéz lehet változtatni rajtuk. Ha egy adott szokás rossz vagy nem optimális, akkor az agy hajlamos lesz továbbra is fenntartani azt, még akkor is, ha a körülmények megváltoznak.

2. Elégedettség és kognitív letapadás: Ha az agy túl sok rutin feladatra korlátozódik, az csökkentheti a kreativitásunkat. Az agy nem fog új, innovatív megoldásokat keresni, ha a mindennapi élet túlságosan automatizáltá válik.

3. Rosszul kialakított szokások: Az olyan szokások, mint például a mozgás vagy étkezési szokások nem mindig hoznak egészséges eredményeket. Ha valaki káros vagy nem egészséges szokásokat alakít ki, azok hosszú távon problémákhoz vezethetnek.

4. Korlátozott alkalmazkodás: Ha az agy túl erősen ragaszkodik a megszokott rutinokhoz, az korlátozhatja a rugalmasságot. Változó környezetben vagy stresszes helyzetekben nehezebb lehet az agy számára gyors alkalmazkodás, ha a megszokott rutintól eltérő megoldásokra lenne szükség.

Az agy energiatakarékos működése és a szokások kialakulása kulcsfontosságú a mindennapi életünk működésében. Miközben a szokások segítenek abban, hogy hatékonyabbá váljunk, csökkenthetik a mentális terheinket, és segíthetnek az automatizmusok révén nagyobb produktivitást elérni, fontos, hogy figyelmet fordítsunk a rosszul kialakult vagy káros szokások kezelésére, és ügyeljünk a rugalmasságunkra is, hogy ne zárkózzunk el a változásoktól.

Számos technika és módszer létezik, amelyek segíthetnek a szokások átalakításában vagy új szokások kialakításában. Az alábbiakban hozom nektek a szerintem leghatékonyabbakat:

1. Kis lépésekben történő haladás

A kis lépések módszere arra épít, hogy egy-egy nagyobb cél felbontásával kezdjük a szokásformálást. Ha például edzeni szeretnél, kezdd el úgy, hogy naponta csak 5 percet mozogsz. A cél az, hogy a kezdeti lépések nagyon könnyűek legyenek, és az agy ne érezzen ellenállást a változtatással szemben. Ahogy a szokás beépül, fokozatosan növelheted az időt és a nehézséget.

Előnye: Kezdeti akadályok nélküli belépést biztosít a szokásformálásba, így könnyebb elkezdeni, és az agy is könnyebben elfogadja a változást.

2. Cselekvés-ösztönző rutinok

A "szokás hozzáadása" vagy „szokás egymásra építése” (habit stacking) egy olyan módszer, amely a már meglévő szokásokra építkezik. Az alapgondolat az, hogy egy új szokást a már jól megszokott rutinodhoz társítasz. Például, ha minden reggel megiszol egy csésze kávét, akkor a következő lépés lehet, hogy minden reggel kávézás után 5 percet meditálsz.

Előnye: Az agy könnyebben rögzíti az új szokást, mivel már egy ismert és jól működő rutinhoz kapcsolódik.

3. Környezeti változtatások

A környezeted befolyásolja a szokásokat. Ha például több vizet akarsz inni, helyezz el vízpalackokat ott, ahol gyakran tartózkodsz, vagy ha egészségesebben szeretnél étkezni, tarts otthon friss zöldségeket és gyümölcsöket. Azáltal, hogy a környezeted segíti a kívánt viselkedést, könnyebben kialakítható egy új szokás.

Előnye: A környezeti ingerek automatikusan beindíthatják a kívánt szokást, anélkül, hogy tudatosan kellene rá figyelned.

4. Jutalmazás és pozitív megerősítés

A szokások megszilárdításában kulcsszerepe van a jutalomnak és a pozitív megerősítésnek. Minden alkalommal, amikor sikeresen végrehajtod az új szokást, adj magadnak egy kis jutalmat. Ez lehet bármi, ami örömet okoz, mint például egy kis szünet, egy finom étel vagy akár egy kedvenc tevékenység.

Előnye: A jutalom fokozza a motivációt, és segít az új szokások megerősítésében. Az agy így a pozitív érzésekkel társítja az új viselkedést, így könnyebben beépíthető.

5. Vezetett naplózás és szokáskövetés

A szokásaink naplózása, vagy a szokáskövető alkalmazások használata segíthet abban, hogy nyomon követhessük előrehaladásunkat. Az egyszerű ellenőrzőlisták vagy szokáskövető alkalmazások, amelyek naponta frissülnek, erősítik a pozitív visszajelzést, és vizuálisan is segíthetnek motiválni.

Előnye: Az ilyen típusú naplózás fokozza a felelősségvállalást, és lehetőséget ad arra, hogy egy kicsit minden nap javulj, miközben nyomon követheted a fejlődésed.

6. Azonosulás technikája

Az egyik leghatékonyabb technika, amely a szokásokat átalakíthatja, az, ha nemcsak a cselekvés szintjén próbálunk változtatni, hanem az identitásunk szintjén is. Például nem azt mondjuk, hogy "edzeni fogok", hanem azt, hogy "olyan személy vagyok, aki egészségesen él". Az identitás szintjén történő változtatás segíthet abban, hogy a szokások hosszú távon beépüljenek.

Előnye: Az identitás alapú megközelítés erősebb motivációt ad, mivel az ember nemcsak a cselekvés, hanem a személyes értékrend részeként tekint a kívánt szokásra.

7. A 21 napos szabály (és az időtartam kérdése)

Bár sokan azt mondják, hogy 21 nap szükséges egy új szokás kialakításához, a kutatások szerint ez nem mindig ilyen egyszerű. Az új szokásokat általában 18-254 nap között szokott kialakulni, attól függően, hogy milyen összetett a szokás, és hogy mennyire következetesek vagyunk. A legfontosabb tehát az, hogy ne csak az idő múlását figyeljük, hanem próbáljuk meg kitartóan végezni az új szokást a kezdetektől fogva, hogy az valóban beépüljön az életünkbe.

Előnye: A hosszú távú következetesség kulcsfontosságú ahhoz, hogy a szokás tényleg automatikussá váljon, és hosszú távon is fenntartható legyen.

8. Szociális támogatás és közösség

A közösségi vagy társas támogatás rendkívül fontos lehet a szokások kialakításában. Ha van valaki, aki melletted áll, vagy ha közösen végeztek egy adott tevékenységet (például egy edzéspartner vagy egy támogató csoport), akkor nagyobb eséllyel maradsz motivált és következetes.

Előnye: A közösségi megerősítés és a támogatás növeli a szokások fenntartásának esélyeit, mivel a társas nyomás és pozitív megerősítés folyamatosan fenntartja a motivációt.

A szokások átalakítása vagy új szokások kialakítása tehát időt és kitartást igényel, de a megfelelő technikák alkalmazásával jelentősen megkönnyíthetjük a folyamatot. (Érdemes kipróbálni, nekünk melyik működik legjobban.) A legfontosabb, hogy türelmesek legyünk, és kitartsunk, miközben kis lépésekben haladunk előre. Ha a szokásokat azonosítjuk, környezetünkkel támogatjuk, és pozitív megerősítésekkel jutalmazzuk, akkor sokkal könnyebben válhatnak az életünk szerves részévé.

 Miért érdemes erőfeszítéseket tenni?

1. A tartós változás csak a tudatos erőfeszítésekkel érhető el. Az életünkben bekövetkező tartós változások nem maguktól jönnek létre. Ahhoz, hogy képesek legyünk a belső egyensúlyunkat helyreállítani, a kapcsolati kommunikációt fejleszteni, és egy szeretetteljesebb környezetet teremteni, elengedhetetlen, hogy tudatosan és következetesen dolgozzunk a céljainkért.
   (Az Életegyensúly Kapcsolatikommunikáció Módszer® képes megfelelő alapot adni ehhez, amely lehetővé teszi, hogy az élet minden területén sikeresen alkalmazzuk a pozitív változásokhoz vezető technikákat.)
   

2. A személyes és családi jólét megteremtéséhez szükséges az erőfeszítés (mely ezzel együtt lehet örömteli, feltöltő és megerősítő). Ha szeretnénk javítani a családunkkal, párunkkal vagy saját magunkkal való kapcsolatunkat, akkor érdemes szem előtt tartani, hogy ez nem automatikusan történik meg. Az önértékelés, benső stabilitás és a támogató kommunikáció kialakítása mind olyan változtatásokat igényel, amelyekhez energiabefektetés és kitartás szükséges. Az életegyensúly megteremtéséhez és a családi harmónia fenntartásához tudatos döntéseket kell hoznunk és aktívan kell dolgoznunk.
   

3. Ez a befektetett energia azonban visszaadhatja/megteremtheti a harmóniát és a boldogságot. Bár a változás kezdetben nehéznek tűnhet, a siker és boldogság iránti vágy minden nehéz helyzetben motiválhat bennünket. És az erőfeszítések révén nem csak a saját életünket, de ezzel párhuzamosan szeretteink életét is javíthatjuk. Ahogy az Életegyensúly® módszer hangsúlyozza, a belső stabilitás és a pozitív kapcsolatok kulcsa az önmagunkkal való kapcsolat, és ezt a kapcsolatot tudatos és kitartó benső munkával alakíthatjuk át.
   
   

Az Életegyensúly Kapcsolatikommunikáció Módszer® által kínált előnyök, mint a belső egyensúly, a harmonikus kapcsolatok, és a sikeres élet alapja az, hogy képesek vagyunk tudatosan erőfeszítéseket tenni a változás érdekében. Az új szokások kialakítása segít a hosszú távú eredmények elérésében, és megerősíti az önbizalmunkat, miközben jobb kapcsolatokat építhetünk saját magunkkal és másokkal. Az erőfeszítések tehát nem csak a változást hozzák el, hanem egy boldogabb és kiegyensúlyozottabb életet is biztosítanak számunkra.

A szülői új szokások kialakítása rendkívül fontos minta lehet a gyermekek számára, mivel a szülők nemcsak a szeretet és gondoskodás révén, hanem példamutatással is formálják a gyermekek értékrendjét, viselkedését és életstílusát. Az Életegyensúly Kapcsolatikommunikáció Módszer,® amely a kapcsolati kommunikáció és az egyensúly megtalálására helyezi a hangsúlyt, különösen hasznos lehet ebben a kontextusban.