Társfüggőség vagy egészséges kapcsolódás
A társfüggőség vagy kapcsolatfüggőség alapja az a téves hit, hogy boldogságunk és értékességünk kizárólag a másik személy által definiálható.
Ez a tévhit azt eredményezheti, hogy mindent a másik ember elvárásai és érzései köré építünk, miközben elhanyagoljuk saját szükségleteinket és határainkat. A társfüggő dinamika elsősorban az egyén belső bizonytalanságából fakad, hiszen az, aki társfüggőségben él, saját értékességét a másik elfogadásában és jóváhagyásában méri.
Ilyenkor egy kapcsolat könnyen érzelmi függőséggé válik, amelyben bűntudatkeltés, megszégyenítés és hibáztatás válhat a mindennapok részévé. Ez pedig nem ad valódi boldogságot egyik félnek sem.
Az egészséges kapcsolódás ezzel szemben azt jelenti, hogy mindkét fél tisztában van a saját határaival, igényeivel, és képes ezeket nyíltan, és határozottan de szeretettel kommunikálni. A kapcsolat alapja a kölcsönös tisztelet, támogatás és elfogadás, ahol egyik fél sem próbálja a másikat irányítani vagy manipulálni. Fontos különbség, hogy egy egészséges kapcsolatban mindenki felelősséget vállal a saját érzéseiért és döntéseiért, míg társfüggőségben a felelősséget gyakran áttoljuk a másikra.
Az Életegyensúly Kapcsolatikommunikáció módszer olyan szemléletet képvisel, amely segít rávilágítani arra, milyen fontos felismernünk és megértenünk valódi vágyainkat, belső mozgatórugóinkat és kapcsolati mintáinkat. Különösen fontos ez akkor, ha társfüggőséggel vagy kapcsolati problémákkal küzdünk, mert ezek mélyen meghatározzák életünket, érzelmeinket, és azt, hogyan éljük meg kapcsolatainkat.
A módszer alapelveit elsajátítva hasznos és pragmatikus eszközöket kaphatunk az önmagunkkal való támogató, kiegyensúlyozott kapcsolat kialakításához, amely minden további kapcsolódás alapja. Egészséges kapcsolódás ugyanis csak akkor jöhet létre, ha először saját belső világunkat rendezzük: felismerjük a belső szükségleteinket, vágyainkat és határainkat, valamint azt, hogy hogyan kapcsolód(j)unk önmagunkhoz. Ez elengedhetetlen ahhoz, hogy elkerüljük a társfüggőség csapdáját, amely torzíthatja a kapcsolatainkat, és érzelmi stresszt okozhat mindkét fél számára.
Nézzünk néhány élethelyzetet, s az erre adott reakciók tükrében a különbséget a társfüggőség és az egészséges kapcsolódás között:
Társ- és kapcsolatfüggőség: Azt akarom, hogy jól érezd magad, különben nem vagyok jól.
Egészséges kapcsolódás: Megengedem, hogy megtapasztald, bármit is tapasztalsz, anélkül, hogy változtatnod vagy javítanod kellene rajta. A magad ura vagy.
Társ- és kapcsolatfüggőség: Szükségem van rád, hogy támogass, és óvatosan, vagy akár kíméletlenül bűntudatot fogok kelteni, ha ezt nem teszed azonnal.
Egészséges kapcsolódás: Támogatást kérek ha szükségem van rá, másoktól és a páromtól egyaránt.
Társ- és kapcsolatfüggőség: Hibáztatni foglak és megszégyeníteni, amiért nem azt teszed, amit akarok.
Egészséges kapcsolódás: Elfogadlak olyannak, amilyen vagy, miközben megvannak a határaim arra vonatkozóan, hogyan bánj és beszélj velem.
Társ- és kapcsolatfüggőség: Tudnod kellene, mire van szükségem. Az nem fér bele, ha el kell magyaráznom neked.
Egészséges kapcsolódás: Nyíltan kommunikálok, és sosem foglak hibáztatni azért, mert nincs bátorságom megosztani, hogy mit akarok, és mire van szükségem.
Társ- és kapcsolatfüggőség: Ha sok problémád van, én mindig segíteni fogok neked. Ezáltal megkapom a visszaigazolást arról, hogy értékes vagyok és szükség van rám.
Egészséges kapcsolódás: Értékes és méltó vagyok. Nem azért vagyok jelen a kapcsolatban, hogy a partnerem terapeutája, javítója vagy gondozója legyek.
Társ- és kapcsolatfüggőség: Nem tudok nélküled élni.
Egészséges kapcsolódás: Szeretek veled lenni, de szeretek és tudok is egyedül lenni.
Ha kölcsönösségen, elfogadáson, egymás tiszteletben tartásán, és szereteten alapuló, működő és örömteli kapcsolatokat szeretnénk kialakítani, fontos megtanulnunk:
Felismerni, megfogalmazni, majd tisztán kommunikálni vágyainkat és határainkat, anélkül, hogy bűntudatot keltenénk a másikban, vagy önmagunkat szorítanánk háttérbe.
Tudatosítani, mikor és hogyan kérjünk és fogadjunk el támogatást, miközben megőrizzük saját függetlenségünket és felelősségünket.
Felismerni és elkerülni a manipulatív viselkedést amely a társfüggő kapcsolatokban gyakori, ugyanis sem ezek kezdeményezése, sem elszenvedése és elfogadása nem lehet kiteljesítő, és nem eredményezhet “szeretve vagyok” érzést
Elfogadni a másikat olyannak, amilyen, és megengedni, hogy saját döntéseit hozza meg, anélkül, hogy megpróbálnánk irányítani vagy javítani rajta, s tudatosítani, hogy saját boldogságunk senki máson nem múlik